•You'll be my Superman•: 11. fejezet

2013. május 8., szerda

11. fejezet

 


-Megjöttem.-suttogta fülembe és átkarolt.-Mit nézzünk meg?-kérdezte meleg levegőt fújva fülem mögé.
-Nem tudom.-mondtam és lassan felé fordultam. Egy puszit adtam ajkára és átkaroltam. Fejemet vállára hatottam és becsuktam szemeim. Niall a hajamat simogatta miközben fülembe szuszogott.
-Nem muszáj filmeznünk. Van pár ötletem,hogy mit csinálhatnák.-mondta Niall és kacsintott egyet.
Várjunk...mit értett azon,hogy 'van néhány ötletem'? Én még nem érzem magam késznek.
-Lent várlak.-mondta és kiment a fürdőből.Vettem egy mély levegőt és nem sokkal később utána mentem. Niall a kanapén feküdve nézte a TV-t és popcornt evett. Leültem mellé és feszülten kezdtem el nézni a tenyerem. Niall váratlanul megfogta a lábaimat és az ölébe rakta őket majd engem is ölébe húzott. Két tenger kék szempárral találtam szembe magam. Mondanom sem kell. Egyből elvesztem bennük.
Niall mutató ujjával végig súrolt arcomon amibe kissé beleremegtem. Fejemet lesütöttem amikor Niall ujjai hátamra vándoroltak.
-Niall...-suttogtam idegesen. Niall felvont szemöldökkel figyelte amit mondani akarok.-Én...még nem állok készen.-mondta egy szusszal majd a mondatom végén óvatosan felnéztem rá és beleharaptam alsó ajkamba. Niall furcsán nézett vissza rám. Szemében jól lehetett látni; nem érti miről beszélek.-Amit pár perce mondtál. a fürdőbe.-hebegtem és fejem rákvörös lett
-Figyelj...-mondta és mutató ujjával állam alá nyúlt és kényszerített,hogy belenézzek kék szemeimbe.-Addig várok rád ameddig csak akarod.-mondta mélyen a szemeimbe nézve
-Komolyan?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel
-Komolyan.-mondta. Ajkai vészesen közeledtek az enyéimhez majd végül lágy csókban forrtak össze. Niall a hátamat simogatta miközben nyelve átcsusszant a számba. Én kezemmel Niall arcához kaptam és lábaimat törzse köré fontam..
-Szeretlek.-suttogtam ajkaiba és lágyan beléjük haraptam. Niall elmosolyodott és egy puszit adott az ajkaimra.

*Másnap reggel*
Hajnali 4 óra volt. Kint orkán erejű szél volt és Én természetesen nem tudtam aludni. Felkeltem az ágyból és Niall szobájához sétáltam. Még aludt. Halkan hátráltam és vissza mentem a szobámba a zenelejátszómért. Gyorsan felkaptam az asztalomról és kislisszoltam az ajtómon. A lépcsőnél a lábam meg-meg bicsaklott, de leértem a földszintre. Ledobtam magam a kanapéra és bedugtam a fülembe a fülest. Elfeküdtem a kanapén, de nem bírtam sokági egy helybe maradni. A kanapén vergődtem és nem találtam a helyem. Végül felkeltem és a konyhába mentem. Lábujjhegyere álltam és megpróbáltam leszedni a kakaót a felső polcról,de nem ment. Már éppen feladtam volna, amikor két kar megragadta a derekam és kissé megemelt. Hátra néztem és Niall kék szemei néztek vissza rám. Elmosolyodtam majd levettem a kakaót.
-Szia.-köszöntem neki mikor lerakott a földre.-Köszönöm.-raktam két kezem a kakaós dobozra.
-Nincs mit.-mondta álmos szemekkel.-Mit csinálsz itt hajnalok hajnalán?
-Ezt Én is kérdezhetném.-mondtam és kivettem a hűtőből a tejet majd gondosan bezártam azt.-Kérsz kakaót?-kérdeztem miközben elővettem a bögrémet
-Csinálsz nekem?-kérdezte és átkarolta a derekam. Fejét a vállamra tette és figyelte ahogy csinálom a kakaót.
-Tessék.-nyomtam kezébe a bögrét.
-Köszi.-mondta és kanalával megkeverte a kakaót. Niall-el egymásra pillantottunk és leültünk egy-egy székre. Letettem a bögrém az asztalra és bele kortyoltam. Hajnalban sokkal jobban esik a kakaó. Vagy ez talán csak azért volt, mert akit szeretek velem szemben ül? Nem tudom. De egy biztos; érte bármit feladnék.


*Néhány óra múlva*
Fáradtan pillantottam a falon kattogó órára. Hajnali 7 óra volt, vaksötét. A lámpák gyér fénye bevilágította a konyhát. Niall szemei még a félhomályban is tökéletesen látszódtak. Arca félmosolyra húzódott amikor ránéztem. Fejemet a földre szegeztem mikor kék szemeivel vissza nézett rám. Még mindig teljesen legyengülök, amikor rá pillantok.
-Az idő; reggel nyolc. Mindenki hulla fáradt. Senki nem aludt semmit.-kommentálta Niall az eseményeket amitől felnevettem. Értelmes beszélgetésünket a csengő zavarta meg. Furcsán Niall-re néztem. 'Várunk valakit?' gondoltam magamban. Felálltam a székből és az ajtóhoz sétáltam. Kinyitottam az ajtó, de senki nem volt ott. Csupán néhány autós haladt el a ház előtt sietősen.

4 megjegyzés: