•You'll be my Superman•: július 2013

2013. július 16., kedd

18. fejezet

LOVE IS IN THE AIR ❤❤❤  | via Tumblr



Niall

A napok a heteknek, a percek óráknak tűntek El nélkül. Unatkozni nem unatkoztam,mert a koncertek eléggé lefoglaltak és a srácok is elfoglaltak de mégis hiányzik. Hiányzik az a gyöngyöző kacaj ami gyönyörűen ívélt ajkait hagy el. Egyszerűen hiányzik.
-Köszönjük Washington!-hallottam Harry hangját mellettem. Elmosolyodtam majd intettem egyet én is.
-Találkozunk legközelebb!-mondtam a mikibe majd a srácok után indultam.
-Szép volt srácok.-mondta Paul már a backstage-be.-Menjetek vissza a szállóba és pakoljatok össze. Holnap indulunk.
-Nem úgy volt,hogy csak két nap múlva megyünk?-kérdezte Liam miközben Zayn vállát karolta át
-Két nap múlva vihar várható amitől nem tudnak felszállni majd a gépek. Vagy holnap kell indulnunk vagy egy hét múlva. Az after parti ma este lesz. Ne késsetek.-mondta Paul majd elviharzott
-Éhes vagyok...-nyögtem bele a csöndbe. A srácok felröhögtek majd elindultunk a kocsihoz. A hátsó kijáraton keresztül mentünk ki ügyelve,hogy a rajongók ne ismerjenek fel minket.
A szállodához érve felrohantunk a szobába majd bezártuk az ajtót.
-Hol van a bőröndöm?-kérdezte Liam Lou-ra nézve.
-Ne nézz rám! Nem tettem sehova!-mondta Lou két kezét maga elé emelve.
-Harry?-nézett a göndör srácra aki éppen a saját kis csomagját pakolta el.
-Mi van?-kérdezte fennhangon
-Tudom,hogy Ti voltatok.
-Liam...-szóltam közbe.-Felraktad a szekrény tetejére.-mutattam a legmagasabb szekrény tetejére. Liam a mutatott irányba nézett és oda ment majd leszedte a bőröndöt.
-Khm...semmi.-suttogta Liam majd elkezdett pakolászni. Én is pakolgattam a cuccaimat de nem nagyon ment. A srácok azzal szórakoztak,hogy amit bepakoltam azt ők rögtön kiszedték és szét dobálták. Az elején vicces volt de a hatodik ilyen eset után már kezdett egy kicsit elegem lenni.
-Srácok!-jött be Paul a szétbarmolt szobába.-Mi a fenét csináltok itt?-kérdezte döbbenten-Mindegy.-mondta inkább.-20 perc múlva kezdődik az after parti és jelenésetek van. Ne -ismétlem- ne késsetek.
-Igenis,uram.-mondta Lou majd szalutált.
-Hülye...-morogta Harry majd kissé oldalba lökte
-Blöö.-nyújtotta ki a nyelvét Lou Harry-re.
-Istenem...-sóhajtotta Paul majd kiment.


 Elisabeth


A napok csak úgy teltek és Niall egyre jobban hiányzott. Hiába beszéltünk minden nap az nem olyan,mint amikor szorosan magához von és megcsókol. Közel sem olyan. Napok kérdése és haza jön...végre. Sose volt még ennyi időre távol tőlem és hiányzik. Lehet,hogy erre az is rásegített,hogy miután lefeküdtünk neki utána szinte rögtön indulnia kellett. De még két nap és végre haza jön. Tűkön ülve várom,hogy elteljen az a két nap.
A kanapén ülve olvastam a könyvemet amikor kopogtak. Össze ráncoltam a szemöldököm majd letettem a szemöldököm. Ismét kopogtak.
-Megyek már!-kiáltottam és nagy léptekkel az ajtóhoz siettem. Kinyitottam de nem állt ott senki. Egy lélek nem volt az utcán. Csupán néhány gyerek labdázott az utca másik végén. Zavartan néztem körbe a kertben. A hideg futkosott a hátamon.

*

A napom abból állt,hogy próbáltam kitalálni,hogy ki kopogott reggel az ajtón. Lexy kicsukva. Ő be is jött volna. James. Na igen. Gondolom azért még benne is van annyi becsület,hogy bejöjjön. Ő sem lehetett. Ötletem nem volt.
Pillantásom többször az ajtóra kaptam amikor zajt hallottam kintről. Vagy épp bentről. Lehet,hogy felnagyítom ezt az egészet és csak hallucináltam. De az is lehet,hogy tényleg kopogtatott valaki az ajtón. Talán egy rajongó vagy egy pedofil állat.
Próbáltam elhessegetni a tényt,hogy valaki kint mászkál és bármikor rám törheti az ajtót. A hideg rázott ki ilyenkor.
Kezemben a könyvemmel huppantam le a kanapéra. Felcsaptam a tetejét és egy órán keresztül olvastam. Fél kilenc körül járhatott az idő amikor elmentem fürödni.
Megszabadultam az összes ruhámtól majd beszálltam a zuhany alá. Megengedtem a meleg vizet és hagytam,hogy a forró cseppek végig folyjanak testemen. Fejemet hátra hajtottam így neki ért a csempének.
Az ablak hirtelen kicsapódott így a hideg beáramlott kintről. Gyorsan magamra kaptam a köntösöm és az ablakhoz rohantam. Elképesztő gyorsasággal csuktam be azt majd ültem le a közeli székre.
-Van ott valaki?-kérdeztem miközben lassan az ajtóhoz hajoltam. A szívem a torkomban dobogott a félelemtől és alig tudtam nyelni. A kezem és lábam egyaránt reszketett a hidegtől valamint a félelemtől.-Kezdek kissé paranoiás lenni.-motyogtam.-És már magamban is beszélek. Hurrá.-suttogtam és levágtam magam a székre. Könyökömet térdemre helyeztem és fejemet lehajtottam. A vízcseppek lassan csöpögtek le hosszú,barna hajamról ami rátapadt vállamra.
Csönd volt. Nem hallottam semmi zajt. Minden csendes volt. Az érzelmek kavarogtak bennem. Éreztem valakinek a jelenlétét. De csak én vagyok itthon. Az ajtót mindig kulcsra zárom így senki se jöhetett be. 
Zavarodottan néztem körbe a fürdőbe. A hideg fel-le futkosott a hátamon. Óvatosan lekapcsoltam a lámpát és alig hallhatóan becsuktam az ajtót. Berohantam a szobámba és felcsaptam laptop tetejét. Első dolgom volt Niall-t felhívni skype-on.
-El.-köszönt lágy hangon és beletúrt hajába.-Hallasz?-kérdezte kissé hunyorogva. Fények villództak a háttérben és hangos zene dübörgött.
-Niall h-hol vagy?-kérdeztem össze ráncolt szemöldökkel
-Az after partin.-mondta és bement egy kis szobába. Ha jól látom a férfi mosdó. Auch.-Valami baj van? Zaklatottnak tűnsz.-kérdezte aggodalmasan
-Hülyén fog hangozni, de úgy érzem,hogy valaki van itt rajtam kívül.-mondtam bizonytalanul.
-Mi? Nem hallak!-mondta Niall és közelebb hajolt a kamerához. Belenéztem gyönyörű íriszeibe és azonnal elvesztem bennük. Még így képernyőn keresztül is.-Hercegnőm!-mondta Niall mire kissé össze rezzentem.
-Ja, semmi. Mindegy. Hagylak bulizni. Érezd jól magad.-mondtam óvatos mosollyal arcomon
-Biztos?-kérdezte és óva háta mögé pillantott. Bólintottam majd beleittam a mellettem lévő pohár vízbe.
-Hiányzol Niall.-csúszott ki a számon amit már az elején ki akartam mondani. Niall elmosolyodott majd beleharapott alsó ajkába.
-Te is nekem.-mondta de éreztem,hogy ez nem minden. Mintha valamit még mondani akart volna de mégsem tette.-Mennem kell.-mondta majd a laptop fölé nézett egyenesen az ajtóra amin Harry jött be.
-Nialler mindenki téged vár!-mondta Harry kissé fura hangszínnel. Bizonyára már rendesen be volt állva.-Gyere már, van kint egy szőke csaj. Ha gondolod elkérem a számát neked.-mondta majd oda jött Niall mellé és átkarolta a vállát.-Gyere már.-morogta.
Niall megvetően nézett Harry-re és arca vörösödni kezdett.
-Harry nekem van barátnőm és szeretem őt.-mondta Niall mintha ott sem lennék. A szívem majd kiugrott a helyéről. Olyan jól hangzik ez az Ő szájából.-És őszintén szólva nem vagyok bulizós hangulatomba. -folytatta kisebb töprengés után.
-Ne mááár. Mindenki neked tartogatja magát erre itt bent kockulsz. Ember.-mondta Harry eléggé furcsa fejeket vágva
-Harry. Most a bulizás az amire a legkevésbé vágyom.-mondta Niall kissé ingerülten.
-Jól van. Akkor megyek és megszerzem a szőke cica számát. Magamnak. És Te nem kapod meg.-mondta sértődötten majd kiviharzott a mosdóból.
-Ne haragudj.-mondta Niall egy szuszra.-Harry...egy kicsit sok vizet ivott.
-Ugyan. Harry-től megszoktam. Most menj. A többiek már várnak.
-Jó éjt.-mondta majd megpuszilta a kamerát. Elmosolyodtam majd én is így cselekedtem.
-Szia.-mondtam
-Szia.-mondta Niall és intett egyet utoljára. Kikapcsoltam a videóhívást és lecsuktam a laptop tetejét.
Gondolataimba merülve feküdtem az ágyamban. Az egész ház olyan üres volt Niall nélkül. Ahogy én is. Nem érezem teljesen magam. Mint az Oreo-s keksz krém nélkül. Jó ez nem a legjobb hasonlat.