10. fejezet

Sziasztok kedves olvasók! :) Örülök neki,hogy ennyien olvassátok a blogot és a legtöbbeteknek tetszik is aminek én feltétlen örülök. Titkon reménykedem,hogy ez a rész is tetszeni fog. :)

10. fejezet

"Csak fogadásból mondta? Ez mindent megmagyaráz. A srácokat, amikor a házunknál jártak. Mindent."

Könnyes szemmel néztem magam elé. Végig csak átvert? Kihasznált?

A kávé kiesett a kezemből és így egy hatalmas folt keletkezett a stúdió padlóján. Megfordultam a másik irányba és a kijárat felé vettem az irányt.

-El!-kiáltott Niall utánam.

-Niall, még fel kéne venn..-mondta Harry a stúdióból, de Niall rá se hederítve utánam jött.

-Várj már meg!-kapta el a karomat a lépcsőnél. -Mi a baj? Miért rohantál így el?-kérdezte és maga felé fordított.

-Ne csinálj úgy, mintha nem tudnád.-ráztam meg a fejem

-Nem tudom miről beszélsz.

-Hallottam amit beszéltetek a srácokkal.-mondtam és elindultam a lépcsőn. Nem akartam,hogy sírni lásson. Túl sokszor törtek már össze. -Most hová mész?-kérdezte Niall a lépcső tetejéről. Nem válaszoltam. Könnyes szemmel mentem ki a stúdióból. Alig láttam valamit.

A stúdióból kiérve, körül néztem. Sehol-senki. A hó sem esett már, de még így is épp elég hideg volt. Össze húztam magamon a kabátom és sálamat felhúztam az államig.

-Várj meg!-kiáltott egy hang utánam. Hátra fordultam. Niall futott ki a stúdióból. Nem volt rajta a kabátja, szimplán egy rövid ujjú póló. Haja össze-vissza állt és arca falfehér volt.-Elárulod végre mi a baj?-kérdezte amikor mellém ért. Szaggatottan vette a levegőt. Nem úgy ahogy normál állapotban.  

-Végig csak átvertél?-kérdeztem könnyes hangon. Próbáltam határozott lenni, de hangon kétségbeesetten csengett.

-Miről beszélsz?-kérdezte Niall némi gúnnyal a hangjába

-Amit a stúdióban beszéltetek a srácokkal...-mondtam s hangon elcsuklott  

-Te...te hallgatóztál?-kérdezte Niall rosszalló pillantást vetve rám. Kék szemei most még jobban szikráztak,mint ezelőtt

-Nem! Én soha!-mondtam a fejemet rázva.-Csak meghoztam a kávét és meghallottam.

-Akkor most jól figyelj...-mondta és elém lépett amitől hátrahőköltem kissé.-Nem rólad beszéltünk.-mondta mosolyogva. Mi?

-De...-hebegtem.-hiszen...Te mondtad...hogy...-motyogtam

-Sose viccelnék azzal a szóval,hogy 'szeretlek'.-mondta

-De akkor...

-A fiúkkal egy hülye játékot játszottunk és nekem az volt a feladatom,hogy rendeljek tíz darab pizzát és mondjam azt a diszpécser lánynak,hogy 'Niall Horan vagyok és nagyon szeretem a diszpécser lányokat' és szegény lány halál komolyan vette. De csak egy rossz vicc volt. Még mindig téged szeretlek.-mondta és kezét derekamra helyezte. Közelebb húzott magához és mélyen a szemembe nézett. Az egész csak egy rossz vicc volt és megint Én voltam rosszkor, rossz helyen.

-Héj, mondd mi a baj?-kérdezte miközben mosolyogott

-Mindig, mindent elszúrok.-motyogtam és fejemet vállába fúrtam

-Ne mondj ilyet.-mondta miközben hajamat simogatta

-De ez az igazság.-mondtam könnyes szemmel.-Semmi sem lesz már olyan, mint régen.-suttogtam és könnyeim kibuggyantak szememből.

-Minden helyre jön,ha velem maradsz.-suttogta és megpuszilta a fejemet

-Semmi sem lesz már ugyanaz.-motyogtam miközben fejemet ráztam.

-Minden rendben lesz. Bízz bennem.-mondta és két keze közé fogta a fejem.-Rendben?-kérdezte és a szemembe nézett. Könnyes szemmel bólintottam mire Niall megcsókolt.-Amint végeztem a stúdióba hazamegyek érted és megnézünk közösen egy filmet, oké?-kérdezte mosolyogva és még egyszer utoljára átölelt.

-Otthon várlak.-sóhajtottam megsemmisülve. Niall vissza rohant a stúdióba így Én egyedül álltam London fagyos utcáján. Körül néztem, de nem láttam semmit. A hó kis szemekben hullott le a járdára és az úttestre. Néha egy-egy állatka tűnt fel a fák alatt amitől elmosolyodtam. Nekik sokkal egyszerűbb lehet. Megtalálják életük párját és nem mozdulnak mellőle. Mindig együtt maradnak. 

Otthon fáradtan ültem le a kanapéra. Arcomat kezembe temettem és próbáltam magamhoz térni. Végül felálltam és a fürdőbe sétáltam. A tükörhöz sétáltam és belenéztem. Hajam szabálytalanul omlott le a vállamra, alkaromon még látszik némi lila és zöld folt. Kezemmel a mosdó szélére támaszkodtam. Megnyitottam a csapot amiből lágy, meleg víz folyt ki egyeneseb a csapba. Belemártottam a kezemet majd vizes kezeim az arcomooz emeltem és megdörzsöltem. Mélyről jövő, szaggatott levegőt vettem és egy törülközőbe megtöröltem arcom. Váratlanul két kéz csavarodott derekam köré. Kissé megijedtem, de amikor meghallottam lágy hangját egyből megnyugodtam.