17. fejezet

-Niall!-hallottam Liam hangját kintről.
Niall elhúzta a száját és bűnbánóan rám nézett.
-Szia.-mondta s eltolt magától
-Szia.-suttogtam erőtlenül és még egyszer ráérősen megcsókoltam. Niall hosszan, rajongva csókolt vissza majd eltolt magától kissé.-Jó utat.-motyogtam ajkaiba
-Vigyázz magadra.-mondta s felkapta bőröndjeit. Karizmai megfeszültek a súlytól amitől totál elvörösödtem.
-Mi van még gyors lezavartatok egy kört korán reggel?-hallottam Louis vihogó hangját kintről. Nagyon jól el tud szórakozni a saját poénjain.
-Idióta.-mondta Niall és bebokszolt egyet Lou karjába aki nevetve szállt vissza az autóba. Niall még egyszer felém fordult és elmosolyodott. Vissza mosolyogtam és bátortalanul intettem neki. Biccentett majd beszállt a kocsiba. A srácok intettek nekem az autóból amikor elhajtottak én pedig viszonoztam ezt a gesztust.
Orrom előtt becsuktam az ajtót és az ablakhoz futottam. A srácok most hajtottak ki az utcából. Behúztam a függönyt és elővettem a laptopom. Leültem a kanapé elé a szőnyegre és felnyitottam. Nem telt el egy perc Lex már keresett skype-on.
-Szia!-köszöntem a kamerába
-Hali!-mondta és elmosolyodott-Egyedül vagyok itthon...nincs kedved átjönni?
-Nem akarlak zavarni...-motyogtam
-Ugyan! Szóval jössz?
-De csak ha tényleg nem zavarok.-mondtam óvatos mosolyra húzva ajkaim
Lexy megrázta a fejét és lecsukta a laptopja tetejét. A sajátomat becsúsztattam a táskámba majd vállamra vettem. Felkaptam a kabátom majd lesiettem a lépcsőn. Becsuktam a bejárati ajtót majd gondosan kulcsra zártam. Meghúztam a táskám pántját vállamon majd siettem Lexy-hez. Út közben megálltam egy Starbucksba és rendeltem elvitelre két frappuccinót.
Kirohantam a kávézóból és kezemben a két itallal rohantam Lexy-hez.
-Szia!-tátogtam kintről. Lexy észre vett és kinyitotta az ajtót
-Hali!-mondta és átölelt.
-Tessék.-nyújtottam át az egyik poharat
-Nem kellett volna.
-Ugyan. Csak egy kávé.-vontam meg a vállam és leszedtem a kabátom. Lexy kiszedte a kezemből és felakasztotta. Elmosolyodtam mikor tekintetünk össze találkozott.
-Szóval...-mondta és a kanapén maga alá húzta lábait. Megfújta kávéját amiből a gőz madár szerűen röppent fel a pohárból.-Mi a helyzet Niall-el?-kérdezte vigyorogva. Fejem vörösödni kezdett a név hallatán. Beleharaptam alsó ajkamba és tekintetem fel emeltem.
-Turnén van.-mondta alig hallhatóan. Istenem...miért hiányzik ennyire?
-Zayn nem mo..-mondta és kezét szája elé kapta.-Mármint nem kérsz zacskós levest?-próbált javítani
-Zayn?-kérdeztem felvont szemöldökkel vigyorogva. Istenem ha ez a két hülye összejön...
Bólintott.
-Na mesélj.-mondtam és letettem a kávémat s mind porcikámmal Lexy-re koncentráltam.
-Nincs semmi. Zayn nem figyel rám...csak barátként tekint rám...és én többet szeretnék,mint...barátság.-mondta a 'barátság' szót megnyomva
-Oh...-mondtam mosolyogva.
-De mindegy. Nem vagyok elég jó neki.
Megráztam a fejem s gyengéden átöleltem.
-Nem vagyok elég jó neki...-suttogta hüppögve. Nem mondhattam el neki,hogy Zayn is többet szeretne,mint barátság. Pedig el akartam mondani neki...
-Héj...-mondtam s kissé eltoltam magamtól-Nem azért jöttem át,hogy szomorkodjunk.
-Bocsi.-mondta száját húzogatva.
-Csak nem szeretlek sírni látni.-mondtam mosolyogva. Kezembe vettem kávéját és átnyújtottam neki.
Zsebemben megcsörrent a telefonom. Sietősen kikaptam onnan és felvettem.
-Hercegnőm..-hallotam Niall bársonyos hangját a vonal túlsó végén.-Leszálltunk és majd eset hívlak skype-on. Most itt vagyunk a Backstage-be. Sietnem kell. Szeretlek.
-Én is szeretlek. Szia!-mondtam és leraktam a telefont. Nekem elég volt ennyi ahhoz,hogy földöntúlian boldog legyek. Hallottam a hangját és ezek szerint jól van.
-Nos?-kérdezte Lexy kizökkentve gondolataimból.
-Este hív majd skype-on.-mondtam és vissza ültem a kanapéra. Az falon kattogó órára pillantottam. Fél kettő volt.
-Amúgy hol is vannak most?
-Ámerikába.-mondtam nevetve
-És mikor jönnek vissza?
-2 hét múlva...-mondtam komolyra véve a figurát
-Rendeljünk kaját?
-Ahw vártam már,hogy mikor kérdezed meg. Éhen halok.-mondtam röhögve és felkeltem
-Pizza vagy kínai? A pizzás fiú helyesebb.-mondtam Lexy nevetve miközben a telefon felé nyúlt.
-Akkor pizza.-mondtam még mindig rázkódva a nevetéstől. Lex tárcsázta az egyik pizzázót és rendelt. Én közben a falnak dőlve rázkódtam a nevetéstől.
-5 perc és kihozzák.-mondta Lexy komolyan. Rá néztem és mindkettőnket elkapott a röhögő görcs. Ismét...
-Khm..-hallottam az ajtó elől
-Öhm...-mondta Lexy és megigazította haját. Kinyitotta az ajtót ahol a pizzás fiú állt.
-Szia!-mosolyodott el kedvesen a srác
-Helló.-mondta Lexy halkan. Előszedte zsebéből a pénzt és oda nyújtotta a fiúnak.
-Tessék.-adta oda a pizzát.
-Kösz.-mondta Lexy és felém fordult. Én megvontam a vállam majd egy mozdulattal becsuktam az ajtót. Elkezdtünk nevetni és éreztem,hogy a srác még mindig ott áll az ajtóban.
-Sssh!-mondta Lex és befogta a számat. Láttuk,hogy a srác elmegy az ablak előtt majd eltűnt a szemünk elöl.
-Szóval...-mondtam és felnyitottam a pizza doboz tetejét és kiszedtem egy szeletet.-Zayn és Te...
-Csak barátok vagyunk.-vágott a szavamba
-Zayn jó fej srác.-mondtam bólogatva
-Az.-mondta halkan miközben pizzájába harapott.-Öhm...a laptopod.-mondta Lex a gépre mutatva. Niall volt az skype-on. A kaja kiesett a kezemből és villám gyorsasággal száguldottam a géphez. Felcsaptam a tetejét elfogadtam a videó hívást.
-Szia.-köszönt Niall miközben hajába túrt. A lepkéim öldösték egymást és ebben a pillanatban azt hittem sikítani tudtam volna a boldogságtól.
-Szia.-köszöntem épphogy hallhatóan.
-Hercegnőm legközelebb te is jössz velem. Nagyon hiányzol.
-Te is nekem.-mondtam fájdalmasan elmosolyogva.
-Hol vagy most?
-Lexy-nél.-mondtam mosolyogva és úgy fordítottam a gépet,hogy benne legyen a kamerába Lex.
-Az pizza?-kérdezte Niall vissza fojtott hangon.
-Ühüm. És nagyon finom.-cukkolta Lexy
-Haha! Nagyon vicces.-mondta Niall gúnyos mosolyra húzva ajkait.-Minden oké?
-Igen...csak hiányzol.
-Még bírd ki Hercegnőm. Amint lehetőségem lesz rá repülök hozzád.-mondta.
Oldalról Lou somfordált be a képbe majd amikor észre vette,hogy észre vettem kihúzta magát és elmosolyodott.
-Szia.-köszönt és közelebb jött. Vártam,hogy kérdezzen vagy mondjon valami perverzet de nem szólalt meg csak mosolygott és sóhajtozott.
-Lou...beteg vagy vagy mi a halál van veled?-fakadt ki belőlem
-Nem...csak gondolkoztam.-mondta Lou komolyan. Niall felröhögött és a háttérben hallottam,hogy a többiek is elnevetik magukat. Louis is feladta és elnevette magát. Kisétált a képből és lefeküdt a Niall mögött lévő ágyra,
-Minden oké?-kérdezte mosolyogva. Néha úgy érzem amit Niall iránt érzek több,mint szerelem. Szavakkal nem tudnám kifejezni mennyit jelent nekem,hogy van nekem.
-Igen.-sóhajtottam.
Nem beszéltünk csak néztünk egymást.
-Szeretlek Niall.-bukott ki belőlem. Niall elmosolyodott és egy puszit nyomott a kamerára.
-Fiúk 1 óra múlva koncert.-jött be Paul a szobába.
-Majd még beszélünk.-mondta Niall és elmosolyodott.
-Mindenképp.
-Szeretlek.
-Én is.
-Na gyere Rómeó!-mondta Louis és megfogta Niall vállát.
-Szia.-mondta halkan és lecsukta a laptop tetejét.